Óvoda, magánóvoda, magánóvodák

Napi és hetirend

Napirend

A nap szervezésével (napirend) lehetőséget akarunk adni arra, hogy a gyerek érzékeit és cselekvési lehetőségeit kihasználva, jó szokásokra tegyen szert – az akarat nevelésével, erősítésével.

7:00-8:00	Gyülekező, együttes szabad játék
8:00-8:30	Szabad játék, ill. kiscsoportos foglalkozások
8:30-9:00	reggeli
9:00-10:00	csoportos, v. egyéni foglalkozások, mindennapi testnvelés
10:00-10:30	mese-vers, dramatikus játék
10:30-11:30	udvari játék, séta
12:30-13:00	ebéd, önkiszolgálási feladatok
13:00-15:00	csendespihenő
15:00-15:30	teremrendezés, önkiszolgálás, uzsonna
15:30-17:00	szabad játék

Hetirend

Minden héten az alábbi műveltségi területek kerülnek feldolgozásra egy-egy részképesség (mint például emlékezet, figyelem, beszéd, tapintás, mozgás stb.) oldaláról megközelítve.

Hétfő: Finom-mozgás fejlesztése, kézműves tevékenységek A vizuális nevelés keretén belül sokféle technikával megismerkedünk, a gyermekek megérzik a közös alkotás örömét, megbecsülik egymás munkáját. Az esztétikai nevelés alapja, hogy a természeti környezetben észre vegyék, meglássák a szépet (sok-sok kincset gyűjtünk és csodálunk meg: falevelek, kavicsok, termések stb.). A gyermekek munkáit nem dobjuk ki, a szülők megkapják, hazavihetik.

Kedd: Mozgás-ritmus fejlesztése, ének, zene, tánc A zenei nevelés áthatja a mindennapjainkat. Dalokra, mondókákra öltözünk, pakolunk, sorakozunk. Ezenkívül sokat játszunk hangszerekkel, énekelünk, táncolunk közösen.

Szerda: Mozgásfejlesztés, úszás, torna Egészséges életmódra nevelés: Nagyon fontosnak tartjuk a mindennapi mozgást, amikor csak az időjárás engedi, a friss levegőn. Minden foglalkozás játékon keresztül történik. A foglalkozások önkéntes jellegűek, csak az vesz rajta részt, akinek kedve van hozzá, és bármikor abbahagyhatja.

Csütörtök: Érzékelés-észlelés fejlesztése, a környező világ megismerése A négy évszak jegyében a gyermekek megismerik saját és természeti környezetüket. Fontos a folyamatos érzékelés, tapasztalatszerzés. Célunk a természet szeretetére, tiszteletére és megóvására való nevelés.

Péntek: Beszédkészség fejlesztése, mese-vers Az anyanyelvi nevelésnél fontosnak tartjuk mesék, versek, könyvek megismerését, megszerettetését, hiszen a mesék, mondókák, versek ősi forrásai az anyanyelvnek, hagyományokat, értékeket közvetítenek. Az irodalmi nevelést dramatizálással, bábozással tesszük színesebbé.

Ünnepeink

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai s az ezekkel összefüggő emberi munkák.

Ez megjelenenik az ún:

• évszak aztalon
• a képválasztásban, a szimbólumokban (egy-egy képzőművészeti alkotás reprodukciója, általában képeslapnyi nagyságban)
• a virág- vagy termésdíszekben
• a használatban lévő anyagok, térítők színeiben.
• a közösen készített, évszakra, ünnepre jellemző alkotásban

Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üressé vált formák ,hanem megérintik és cselekvésre késztetik a gyermeket.
Minél hosszabb a ritmus, minél tovább kell várni, míg visszatér egy olyan jeles nap, mint például a gyerek születésnapja, névnapja, amit az óvodástársaival együtt ünnepelhet, ő annál nagyobb érzelmi töltéssel éli meg a várakozást, a beteljesülést, majd a rá való emlékezést is.

Havonta egy, illetve két ünnep tartalmával találkoznak a gyerekek:

• A gyerekek születésnapja, névnapja: ünnepi asztalnál verssel, dallal köszöntjük a főhelyre ültetett ünnepeltet.
• Aratás – betakarítás – szüret: A gabona szálakat különböző díszítésekhez használjuk fel, kifejtjük a szemeket és alkalmunk adódik megbeszélni, hogyan készül a kenyér. Közös kenyérsütés. Szüretkor részt veszünk a szüreti felvonuláson, kis préssel mustot préselünk a szőlőből. A szülőket is megvendégeljük. (július vége, szeptember vége)
• Szent Mihály időszaka: kirándulás, sárkány eregetés (szeptember 29.)
• Szent Márton időszaka – a kezdődő sötétségben a magunk gyújtotta fény ünnepe, lámpás készítés, lampionos felvonulás, szülőkkel (november 11.)
• Advent – Szent Miklós: Mikulás érkezése (december 6.), Luca napja: előtte búzaültetés (december 13.), karácsony: a fény várása, reggelente gyertya mellett énekelgetés, Betlehem készítés (december 24.)
• Farsang: farsangi jelmezbál (február)
• Március 15.: magyar jelkép készítése, séta a Petőfi szoborhoz
• A tavasz kezdő napja: kiszézés, bábukészítés és égetés (március vége)
• Húsvét: tojásfestés
• Pünkösd: pillangók, galambok készítése, pünkösdi király és királylány választás
• Anyák napja: műsor az édesanyáknak és nagymamáknak (május első vasárnapja)
• Szent János időszak: a nyár ünnepe, a nagycsoportosok búcsúztatása.(június 24.)